Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
„Az egészségügy romokban, az egészségügy eladósodott, nincsenek normális berendezések, nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök” – ugye sokat hallottuk már ezeket a mantrákat az ellenzéki politikusoktól, akik komplett kampányelemet generáltak például a CT-berendezések hiányának víziójából. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az év eleji sajtótájékoztatóján is határozott üzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy véget kell vetni a kórházak eladósodási folyamatának. Kiemelte: az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, „nagy halak” úszkálnak a vízben. S hogy ez mennyire így van, eddig talán nem is sejtettük.
Negyvenhatmilliárd forint volt a tét
Az átlagember számára nem igazán érthető, mit is jelentett az a kartell, amely azért alakult, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt, az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára kiírt forrásból megszerezzék. Ekkor ugyanis egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nemcsak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. A versenyhivatalt nem lehet azzal vádolni, hogy nem végzett alapos munkát: mintegy négy éven keresztül több nagy, vezető egészségügyi eszközök gyártásával foglalkozó céget ellenőrzött, végül hét cégre 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. A balliberális médiában előszeretettel hangoztatták, hogy a „miniszterelnök tanácsadója” és „egy másik üzletember” szervezte össze azt a kartellt, amely a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére alakult. A GVH nyilvánosságra hozott adatai között ugyan a magánszemélyek neveit nem közölték, azonban a PestiSrácok.hu postaládájában egy olyan boríték landolt, amelyben a négyéves vizsgálat eddig még nem ismert részletei is benne vannak. Ezek alapján pedig a multicégek mellett érdemes a kórházigazgatók, valamint egy, korábban ipari kémkedésért elítélt személy felelősségét, szerepét is górcső alá venni. Erre vállalkoztunk.
A közbeszerzési eljárások tárgyát képező képalkotói diagnosztikai eszközöket a globális eszközgyártók (GE, Siemens, Philips, Toshiba) mindegyike gyártja, s közülük hárman magyarországi leányvállalattal is rendelkeznek. (GE Hungary, Siemens Healthcare Kft., Philips Magyarország, míg a Toshibát disztribútor képviseli, a Variotrade Kft.) A magyar piacon a főbb disztribútorok a GVH vizsgálatába bevont cégek közül az Artmed, Mediszer, Hoge, Medirex, Euromedic Technology, VMD, Noelmedix, valamint a Med&Trade volt. Ezek a cégek játszottak tehát szerepet abban a KEOP-programhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban, amelyet a GVH négy éven át tartó vizsgálata érintett.
Az ember, aki ott sem volt…
A történet kulcsfigurája az a Harmat Sándor, akit korábban ipari kémkedésért is elítéltek. Az általunk megismert dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy milyen szerepe volt annak a kartellnek a létrejöttében is, amely 46 milliárd forintos pályázati forrást osztott le – természetesen egymás között. Számunkra rejtély, hogyan sikerült az egészségügyi berendezések gyártóitól kezdve az intézményvezetőket is megvezetnie, és a kormányzathoz közel álló tanácsadóként feltüntetnie magát, de a GVH vizsgálata megállapította, hogy Harmat az igényfelméréstől kezdve a KEOP-források odaítélésén keresztül a tenderek végleges lezárásáig aktív közreműködőként volt jelen.
Szinte hihetetlen, hogy ekkora multicégek közül semelyiknek nem jutott eszébe leellenőrizni azt a személyt, aki a szálakat mozgatta, mégis ez történt. Úgy tűnik, hogy a Google kereső használatában sem igazán mélyedtek el a kartellbotrány résztvevői, Harmat ugyanis kulcsszerepet töltött be abban, hogy minél több ajánlatkérő pályázzon, és abban is, hogy a tenderfelosztás eredményéhez igazodva minél aktívabban lépjenek fel ajánlattevőként, a közbeszerzési eljárásokat pedig ne támadják meg utólag.
Fidesz-kapcsolat, orosz szerelem
Mr. Handabandáról többször megírtuk: nemlétező kormányzati kapcsolataival házal, valamint milliárdos állami egészségügyi pályázatok és a politika körül legyeskedik. Harmat Sándor nem csupán hétpróbás ügyeskedő, hanem a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb gazdasági büntetőügy kulcsfigurája is, aki úgy tudott a tűz közelében maradni, hogy korábban saját magát és üzlettársát, az ipari kémkedésben a reptéren ugyancsak lekapcsolt Kassai Józsefet tulajdonképpen az orosz-magyar egészségügyi kapcsolatok kulcsfiguráinak nevezte. Érdekes, hogy Harmat ezen hencegését és oroszországi bekötéseit a mai napig homály fedné, ha a PestiSrácok.hu az új fejlemények kapcsán nem veszi elő a fiók mélyéről az ipari kémkedés bírósági tárgyalásairól készült jegyzőkönyveket. Harmaték oroszokhoz intézett szerelmi vallomásai után nem sok kérdés marad Harmat Sándor valódi érdekeivel és céljaival kapcsolatban, legfeljebb az, hogy miért nem esett le az egészségügyi szakembereknek, vezetőknek, hovatovább politikusoknak, hogy elég problémás Harmat Sándorral mutatkozni és tárgyalni. A PestiSrácok.hu korábban (itt, itt, itt) részletesen foglalkozott Harmat Sándorral, akit a Diagon-ügyben ítéltek el végül ipari kémkedésért. Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott „Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban” címmel. A PestiSrácok.hu derítette ki, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett ipari kémkedés ügyében bukkant fel. Emlékezetes: egy hazai, de a nemzetközi piacon is komoly pozíciókkal rendelkező, orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó magyar vállalat két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor elsőrendű és Torma Lajos másodrendű vádlott több, mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatfájlt mentett le saját laptopjára. Ezek az ipari oltalom alatt álló és üzleti titkot is képező adatok lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő diagnosztikum-gyárnak, amelyről a külföldi piacokon is ismert magyar vállalat ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott. Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. Csakhogy a pénzügyőrség 2008 májusában lecsapott cikkünk főszereplőjére, Harmat Sándorra, amikor ő a Ferihegyi repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – épp megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Korábban azt is a PestiSrácok.hu írta meg, hogy Harmat Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárra hivatkozva próbált meg zsíros laboratóriumi megrendelésekhez jutni, de az ipari kém annak ellenére tagadta mindezt, hogy a miniszter is figyelmeztette: fejezze be ámokfutását. Harmat azonban nem jött zavarba és ugyanúgy házalt állítólagos, de valójában nemlétező fideszes és kormányzati kapcsolataival, így akarta rátenni a kezét zsíros egészségügyi megrendelésekre. A GVH vizsgálata szerint ez sikerült is neki.
Az ipari kém és a multik esete, avagy Mr. Handabanda akcióba lendül
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy Harmat Sándor már a KEOP-tendereket megelőző időszakban is „a piac prominens szakértőjének” számított – legalábbis ezt hitette el magáról –, akinek hitelességét és szakmai hozzáértését az ügy szereplői nem kérdőjelezték meg. A GVH vizsgálata azonban rámutatott arra, hogy Harmat Sándor nem rendelkezett sem formális, sem informális megbízatással a KEOP-tenderek szakmai lebonyolításáért, és koordináló szerepet sem tölthetett volna be. A postaládánkban landolt dokumentációban az olvasható, hogy a piaci szereplők többsége fenntartások nélkül elfogadta Harmat saját megbízására vonatkozó állítását, s bár akadtak, akik ezt eleinte megkérdőjelezték, később ők is Harmat elvárásaihoz igazították saját piaci magatartásukat. Az egyik tanú pedig úgy fogalmazott: azért fogadta el Harmatot hiteles személyként, mert „azt a Siemens munkatársa mutatta be”. Hm.
A PestiSrácok.hu által megismert dokumentumok alapján kijelenthető: Harmattal az ügy minden szereplője kapcsolatban állt, mert azt feltételezték, hogy hatással lehet a KEOP befolyásolására. Harmat koordináló tevékenysége kiterjedt az érintett piaci szereplők – ideértve a gyártókat és szállítókat is –, valamint az intézmények közötti, a tenderek felosztására, valamint az ajánlati árak meghatározására is.
Igényfelmérés, beárazás, titkos email-hálózat
A történet a pályázat meghirdetése után turbófokozatban bontakozott ki: 2015 májusától megkezdődött az úgynevezett igényfelmérés, természetesen Harmat vezényletével, aki aztán minden szereplővel kapcsolatot tartott. Pikáns, hogy az igényfelmérésben részt vevő szereplők is rendszeresen megosztották egymással az információkat, és a korrekt piaci versenyeztetés égisze alatt, egymással vagy éppen a kórházakkal együttműködve dolgozták ki még a szóba jöhető termékek specifikációját is. De arról is közösen döntöttek, hogy ezek hogyan és ki által jutnak el az adott kórházba. Az persze mellékes volt, hogy ez mennyire felel meg a jogszabályoknak vagy éppen az üzleti etikának. Bár azt rögzíthetjük: mindezt nem igazán verték nagydobra. A dokumentumból pedig az is kiderül, hogy az egymás közötti kommunikációra egy titkos email-hálózatot használt például a Siemens; az úgynevezett „Viharzóna” szerveren tárolt információk nagy részét nem lehetett már visszaállítani. Külön szerveren leveleztek a kórházak is egymással. S bár a gyártók tagadták, mégis felmerült néhány olyan bizonyíték az eljárásban, amely szerint előszerződéseket is kötöttek egymással még a tenderek kiírása előtt. Az ügy egyik védett tanúja arról beszélt, hogy a gyártók az egészségügyi intézményekkel egyeztetve, még a közbeszerzések megjelenése előtt kötelező érvényű gyártói ajánlatokat adtak ki, amelyek arra vonatkoztak, hogy ki fog szállítani. Tehát az intézmények is aktív részesei voltak a szállítók és a disztribútorok közötti egyeztetésnek, a kórházak informálták ugyanis a piaci szereplőket arról, hogy melyik gyártót és melyik disztribútort preferálják. Ráadásul a kórházak bevonták a gyártókat és szállítókat a specifikáció előkészítésébe is.
Eredményhirdetés nélküli győztesek
Persze Harmat itt is segédkezett: egyeztetéseket folytatott arról, hogy hol ki legyen a gyártó és ki a beszállító, sőt, emberünk a kórházak mellett is kért indikatív ajálatokat például a Philips és a Siemens Zrt.-től. Táblázatokat készített, tárgyalt, majd a tenderek eredményhirdetése előtt azt is közölte, hogy kik a nyertes pályázók, valamint a nyertes ajánlati árakat is elárulta. De abban is kardinális szerepet vállalt, hogy még véletlenül se jelentsen be valamelyik cég óvást és támadja meg a túlspecifikált tendert. Arra is fény derült, hogy jó néhány fedőajánlat is az ő fejéből pattant ki.
A GVH részletesen vizsgálta Harmat szerepét a kartell létrehozásában, és megállapította jogsértő magatartását is. Más kérdés, hogy tettek-e büntetőfeljelentést az eljárás lezárását követően, vagy csak a gazdasági társaságokra róttak ki büntetést…
Folytatjuk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS